Zámori Máté

Napokon át gondolkoztam, mit írhatnék magamról. Az ihlet jellemzően akkor hagy cserben, amikor ilyen egyszerű dolgokkal kell törődni…

1989 sok szempontból érdekes év volt, többek között gazdagabb lett velem a főváros és szűkebb értelemben vett környéke. Első értelmes mondatomat állítólag jó anyámhoz címeztem, és úgy szólt: „Ne kárálj, vénasszony!” (Ezt ő tagadja, nekem mindenesetre tetszik.) Emellett amikor egyszer kint jártunk a temetőben, megkérdeztem: „Ez a vidámpark?” Néha még ma is hasonlóan elmés megjegyzésekkel vagyok környezetem terhére. Amúgy gitározom (álmaim között szerepel olyan hangszerek beszerzése, mint a szanszula vagy a metallofon), régen verseket is írtam (ezeknek ma már talán 90%-át letagadnám), szeretem a természetet, s ezzel együtt van bennem némi mizantrópia – ami nem jelenti azt, hogy ne érdekelne az emberi lélek. De olykor jól tud esni az erdő hűs, magányos zsongása a város nyomasztó zártsága helyett…
Ami az írást illeti, 12 éves korom környékén elolvastam a Gyűrűk urát és a Káosz szavát – utóbbi vezetett oda, hogy írni kezdtem, az előbbi pedig oda, hogy javarészt az elfekről (vagy ahogy Gulandro mondaná, a buzikról, de ez egy egészen másik történet…). Aztán 15 éves fejjel bekerültem ebbe az írói körbe, ami először DeltaMűhely volt, majd tudathasadásos állapotban egyszerre DeltaMűhely és Írókör, most már pedig úgy tűnik, megmarad Írókörnek. Itt aztán Hanna néni nyakamba varrta a rabigát, vagyis elérte, hogy legalább némi gőzöm legyen az írásról, nem utolsósorban pedig megismerkedtem egy nagyon jó társasággal (Kadmont emelném ki, neki mindenféle haverja van, de a többiek se panaszkodhatnak). Írtam a novellákat szép számmal, és elértem egy pontot, ahol rájöttem, hogy nem muszáj más fajoknak szerepelnie ahhoz egy történetben, hogy jó legyen.

Az írás maga persze leginkább az íróról szól, bármennyire is szeretnénk máshogy hinni. Amíg egy történet kerek egésszé lesz az ember fejében, napokat, heteket, hónapokat, éveket harcol magában, létrehozva és elvetve az egyre gyűlő ötleteket. Ha véletlenül kedvezőek a körülmények, talán lesz is az egészből valami…

Publikációk:

  • A Sólyom árnyéka in: A világ közepe (M.A.G.U.S. antológia, Delta Vision 2010.) (novella)
  • A dal in: Írókör Antológia, 2009/1 (novella)