Az Avana Egyesület a 2009. évi Zsoldos Péter Díj nevezéseit várja a KIADÓKTÓL/SZERZŐKTŐL.
A díjra nevezhető minden magyar nyelven írt, első ízben 2008. április 1. és 2009. március 31. között – legalább 500 nyomtatott példányban – megjelent sci-fi témájú regény illetve egy szerzőtől maximum 3 novella.
“Egyetért azzal, hogy az irodalmi rendezvények népszerűsítik az olvasást? Most aktuális a Kaleidoszkóp versfesztivál, az ilyen programokon valóban célközönséggé válnak a tizenéves és huszonéves fiatalok?
Minden eszköz megragadandó, elragadó ahhoz, hogy a kortárs költészetet bekormányozzuk a potenciális olvasók körébe. Az oktatás történeti nézőpontú, ebből fakad irodalmi szocializációnknak az alapvető problémája: ha művészetről gondolkodunk, a művészet történetére gondolunk. Minden, ami körülvesz minket, „kortárs”, ez evidencia, kortárs módon fogyasztasz, kommunikálsz, közlekedsz, táplálkozol és tisztálkodsz, az iskolában az összes diszciplína kvázi naprakész. ”
folytatás: itt
A regény a Tuan Kiadónál jelent meg, és a megboldogult Trethon Judit szerkesztette. Sajnos már nem lehet megkérdezni tőle, hogy a borzalmasan megírt első fejezet miért így maradt benne. Talán olvasócsalogatónak, én viszont majdnem leraktam miatta a könyvet, ami kár lett volna.
Benyák Zoltán történetében megismerhetünk egy hatalmas várost, melynek alsó része, a Mélyváros, keveréke egy monumentális csatornának és pincesornak, és a bűnözés, a kilátástalanság és a mocsok helye. A város teteje a Felhősor, ahol a gazdagok élnek, és ahová besüt a nap. Kettő között az erősen védett Kapu biztosít átjárást. Kár, hogy a történeti hátteret nem dolgozta ki a szerző, a hazai SF változatos város-koncepciói közé még egy kerülhetett volna. Sajnos a város létrejöttéról ennyit tudunk: Tovább olvasom…
23jún
Kyra Potter: Amnézia
A közelgő díjkiosztó kapcsán újból kezembe vettem a könyvet, melyet néhány hónapja olvastam. Az Amnézia két nemzetség között dúló háborúba invitálja az olvasót. Bár a történetnek ez az alapja, a regényben (kivéve az elejét és a végét) mindez kevésbé dominál. A cselekmény igazi szála az amnéziában szenvedő főhős útkeresése.
A bevezető jelenetben megismerünk egy hírhedt századost (főhősünket, Oliver Parkot), aki az első oldalon agyonlövet két idős ember, két nőt, valamint egy gyereket. Na, meg lelő egy követ hajigáló bámészkodót. Háború van, az okok ilyenkor háttérbe kerülnek, azonban nem szerencsés kezdet, ha a regény további részében az olvasónak szimpatizálnia kell a karakterrel.
A következő oldalakon még inkább kitűnik; Oliver Park egy karrierista katona, aki ha szükséges, az előreléptetése miatt is örömmel gyilkol. Nem tesz jót a kezdésnek az sem, hogy a második-harmadik oldal igazából háttérmesélés, hogy az olvasó „képben legyen”.
Különös könyv a GRIN. Szerelmi történet, igényes sci-fi és irodalmi újítás is egyben. 
A történet úgy indul, hogy visszaérkezik az űrhajó a Földre Találtkapitány (Borneo) vezetésével. Számos leendő ifjú űrhajós várja, köztük ott van Johanna is, aki rajong ezért a furcsa férfiért. Ám Találtkapitány megközelíthetetlen és elég különös szokásai vannak. Ám Johanna kitartó. Apránként – az új személyzetis kutakodása által – számunkra is kiderül, hogy az űrhajós nem ember, ráadásul ezzel a vezetőség is tisztában van.
Az érzelmi szál másik felét Dan alkotja, aki viszont Johannába szerelmes és így radikális döntésekre képes. (Nagyon kiváncsi voltam, hogy ezt a háromszöget hogyan oldja föl az író, hogy mindenkinek jó legyen, de becsületére legyen mondva, sikerült neki. 
A könyv utolsó mondata elegáns lezárása volt mindennek.)